Méhpempő termelő rúd

Az álcaáthelyezés a tenyészanyag gazdaságos felhasználását teszi lehetővé. Lényege a tenyészanyag áthelyezése a munkássejtekből mesterséges bölcsők­be, amelyeket e célra készítettünk. A tenyészanyagot, vagyis az álcákat más helyre tesszük, ezért nevezzük ezt a módszert álcaáthelyezésnek. Ismerünk egyszerű és ismételt álcaáthelyezést.

A bölcsőben levő méhpempő mennyisége nagyobb, ha ismételt álcázást alkalmazunk. Az ismételt álcázás a munkatöbblet miatt a pempőtermelésben nagyobb gyakorlati jelentéséggel nem bír. Az előbb ismertetett mindkét leírt álcaáthelyezési mód (az egyszerű és az ismételt is) határozottan pró­bára teszi a méhész szaktudását. A méhésztől gondos, finom munkát követel. Éppen ezért, annak ellenére, hogy a pempőtermelés e módjával kitűnő gazdasági eredményt lehet elérni, a méhészek körében kevésbé alkalmazzák. Hangsúlyozni kell még azt is, hogy az álcaáthelye­zést zárt helyiségben kell végezni, ahol a nap suga­rainak egyenes hatását kizárjuk. Magától érthető, hogy az álcázást és pempőszedést a higiéniai előírá­soknak megfelelő helységben végezzük.

A dajkacsaládba általában egy tenyésztőkeretet szo­kás elhelyezni, de van aki két te­nyésztőkeretet helyez egy dajkacsaládba. Egy tenyész­tőkeretben rendszerint két-három tenyésztőléc van. Ezekre 40-45 mesterséges bölcsőt he­lyezünk el. Mivel a tenyésztőkeretben mindig három te­nyésztőléc van elhelyezve, a méhek egy kaptár­ban egyszerre 120-135 bölcsőt gondoznak. Az itt közölt behelyezett bölcsők száma egyes, főleg anyaneveléssel foglalkozó méhészeknek túl soknak tűnhet fel. Ebben az esetben azonban nem jó minőségű anyák neveléséről van szó, hanem az a célunk, hogy a méhek minél több bölcsőt fogadjanak el és gondozzanak.