Hogyan tovább, ha méhészkedni szeretnénk?

Hogyan tovább, ha méhészkedni szeretnénk?

Méhészeti átalakulás, hatékonyság növelés és tiszta termelés

 

Sokat halljuk mostanság, hogy válságban az ágazat, szajkózza a média, hogy pusztulóban vannak a méhek, hány és hány tízezer méh vesztette életét egy-egy kapzsi, nem törődöm ember vegyszerezése miatt vagy most épp az ausztráliai bozóttüzekben.

Ausztrál méhészet bozóttűz után

Azért ragadtam tollat, vagyis billentyűzetet, mert felmerült bennem a kérdés, vajon mit tehet az egyszerű méhész, mit tehetünk, ha folytatni akarjuk? Mert hiszen folytatni akarjuk a méhészkedést, ez nem vitás.

Szedjük össze a gondokat:

       Pénz. Ugye van néhány alapvető dolog, ami nélkül nem megy tovább a jelenlegi formában. S az első és legszembetűnőbb ilyen a pénz. Mi más? A mézet még csak-csak meg lehet enni, de a benzinkúton vagy a pékségben már nem biztos, hogy elfogadják. A méhészek nagytöbbsége hobbi szinten 5-20 méhcsaláddal méhészkedik a világon, Magyarországon ez a szám valamivel magasabb, azt gondolom, az átlagos magyar méhésznek 30-60 méhcsaládja van. Ez a méhcsaládszám munka mellett sem elhanyagolható bevételt termel (termelt) a méhésznek. Jelenleg azonban, örülhetünk, ha egyáltalán el tudtuk adni amit megtermeltünk.

       A klíma és a Méhlegelő. Egyre melegebb átlaghőmérséklet mellett, hidegbetörésekkel tarkított időjárás. Szinte már megszokottnak tűnik a hosszú meleg ősz, havat lassan csak szökőévben látunk, azt is csak pár napig, legalábbis itt közép Magyarországon. Kánikulát meg szupercellát viszont egyre gyakrabban, mint ahogy korábban virágzó vagy épp elfagyott akácerdőket korai napraforgókat és kései harmatmézeket, tavaly még szeptember végén kénytelen voltam harmatmézet elvenni.

      Atka. Egyre többet hallani az atkák növekvő kártételéről meg arról, hogy már egész jól elvannak az amitrázzal. Na ez még a kisebbik gond lenne, de ugye már az amitráz sem olyan könnyen hozzáférhető mint eddig, hiszen lejárt a forgalomba hozatali engedélye a jól bevált Taktic nevű birkafürdetőnek. A hivatalosan beszerezhető készítmény gyártójánakl igen sok méhész köszönheti az állományának károsodását, a nem hivatalos úton beszerezhető amitráz tartalmú készítmények pedig bizonytalan hatásúak, na nem az atkára nézve, hanem a méhekre, ugyanis más vivőanyagot tartalmaznak mint a Taktic tartalmazott vagy épp az orosz és a kínai verziók ismeretlen dózist. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb teret nyer az oxálsav szublimálás és az irányított fiasítás mentes állapot.

 Egy másik Ausztrál méhészeti telephely.

A gondokat lehetne tovább vesézni, hiszen sosem érnénk a végére, de azt hiszem ez a három épp elég inspirációt, megerősítést tud adni ahhoz, hogy változtassunk. Csak azt tudom leírni, amit másoktól látok és magamnak vázolok fel, teszek és ajánlok ismerőseimnek is.

Megoldások(?):

       Pénz. A felvásárlási ár mindig attól fog függeni, tudnak-e a mézüzemek olcsóbban adott szabványnak megfelelő vagy csak épp a szintet akár alulról súroló minőséget vásárolni. Ők nagyon jól kiszámolják, hogyan éri meg nekik az esetleg kicsit silányabb minőséget feljavítani olyan minőségre ami már eladható. Tehát én a felvásárlási ár emelkedésében nem is reménykedek, talán ha Ausztráliában nem terem egy deka méz sem az idén, akkor emelkedhet valamelyest, de kétlem, hogy ez minket túlzottan érintene. A legnagyobb probléma a pénzzel, hogy mindig igaz rá az a törvényszerűség, miszerint ha pénzt akarunk csinálni ahhoz legelőször is pénz kell. És hogyan tudnánk a méheinkkel mégis pénzt csinálni, ha már nem tudjuk eladni amit termelünk? Mást kell termelnünk, méghozzá tisztán.

       Átalakulás. Ahhoz, hogy megérje méhészkedni meg kell értenünk egy törvényszerűséget. Az ember természete olyan, hogy mindig a jobbat akarja. Ez számunka a BIO termékeket jelenti. „Miért?” Hallottam sokszor a következő blődséget: „ Hiszen a biósok éjjel permeteznek és ugyan azt csinálják mint mi csak titokban!” Ez már jó ideje nem igaz, akik próbálták, tudják, hogy nem lehet megoldani. Olyan komoly teszteket végeznek a termékeken és itt elsősorban természetesen a mézre gondolok, hogy nem éri meg ilyesmivel rizikózni, főleg most, hogy a legjobb atka irtási módszer teljes mértékben megfelel az ökológiai (BIO) méhészkedés feltételeinek. Sajnos pénzbe kerül, ugyanis az évtizedeken át konvencionális módszerekkel kezelt méhkaptárakat nem fogják elfogadni a tanúsító szervezetek, azok helyett újat kell készíteni illetve a lépkészletet le kell cserélni tanúsított bioméhészetből származó műléppel vagy felvásárolt viaszból gyártatott műlépre. Tegyük hozzá, hogy a tanúsításnak is ára van, tagdíjat kell fizetni. Az atka irtása a bioméhészetben mára már kiforrott technológia, oxálsav szublimálással igen sokan védekeznek sikeresen, és a Neumann féle anyazárkázás módszerével tovább egyszerűsíthető a helyzet, növelhető a hatékonyság. Vele Hevesi Mihály készített is több riportot itt megtekinthetitek az egyiket ahol Neumann György bemutatja a módszert: https://www.youtube.com/watch?v=_tU5jDWAI24&t=17s De írjak kicsit a másik oldaláról is, ha ebbe be tudunk ruházni és komolyan tudjuk venni magunkat, (Értem ez alatt azt, ha eldöntünk valamit legyen is úgy vagy úgy is mondhatnám, ha menni kell hát menni kell, hisz a méhek nem várnak, sem az atkák.) akkor anyagilag már meg fogja érni, hiszen minden termékünk magasabb minőségű lesz mint eddig. Ha konvencionális mézet is termelünk, ami azt jelenti, hogy pl: nem bio repce vagy napraforgó táblára pakoljuk a méheinket, míg nem találunk olyan biotermelő mezőgazdászt, akihez mehetünk.

       Tiszta termelés: Tegyük fel, hogy a 3 éves átállási időszakot letudva megkapjuk a bio minősítést akác, selyemfű és vegyes méz illetve virágpor, propolisz és méhpempő tekintetében. Az akáccal baj nem lehet, ha vándorlunk rá és tisztító pergetést csinálunk, márpedig csinálunk, mert muszáj. A selyemfűvel megint nincs baj, maximum az, hogy nincs, hiszen köztudottan túlterheltek ezek a méhlegelők. A vegyeshez pedig olyan nagy kierjedésű terület kell, pl erdő, ahol nincs a közelben mezőgazdasági szántó terület, hiszen ha belehordanak valamit ami nem kellően tiszta az gondot okozhat, de ha odafigyelünk, tudjuk mi van vetve a röpkörzetben akkor tudjuk, mikor pergetünk bio vegyes mézet és mikor konvencionálisat. Aktuális bio felvásárlási árakat szándékosan nem fogok írni, hiszen ez mindig változik, másrészt ez egy olyan téma amit mindenkinek egyénileg kell átrágnia.

       Klíma és méhlegelő: Sokat hallunk manapság arról, hogy ültessünk minél több fát, mert csak így tudjuk megmenteni a bolygót magunktól… fordítsuk meg. Minket kell megmenteni magunktól, a bolygó itt lesz akkor is ha mi kihalunk. Ha pedig ezt tesszük, akkor már ültessünk olyan fákat ami a méheinknek is jó, mint például a nagylevelű hárs,vagy  a fehér fűz, a kínai mézesfa, sövénybe tuja helyett galagonyát, fagyalt, mogyorót de a lényeg, hogy szeressék a méhek és olyankor virágozzon amikor nincs tömeges virágzása másnak. Például a hárs az vizi akác (ámorcserje) után nyílik, de még a napraforgó előtt be is fejezi. A kínai mézesfa a napraforgó után nyílik és egészen szeptember elejéig virágzik. Persze egy – egy fa nem számottevő, én is 114-et ültetek nagylevelű hársból. Az ember találékony, helyet kell találni nekik. A nyári hőhullámok miatt egyébként is fokozottan igaz, hogy árnyékos helyre telepítsük a méhesünket, ha mégtöbb fa van a környéken, idővel a megnövekedett párolgó felület miatt hűvösebb is lesz.

Modern pergető gépsor

Az egészet összefoglalva azt gondolom, hogy a felvásárlás nem fog változni, nekünk kell megváltoznunk, magasabb értékű terméket előállítanunk, előrelépnünk minden téren ha azt szeretnénk, hogy megérje méhészkedni. Ez az út egyébként is ki van jelölve már csak azért is mert egyes tervek szerint, az EU-ban 15 év múlva csak bio művelésű területek lesznek. Innentől kezdve már csak rajtunk múlik, önként lépünk erre az útra most vagy később kényszerből?

Javasolt olvasmány a témához:

Atkairtás anyazárkázás után – beszélgetés egy sikeres kísérletről 1 és 2.

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/09/atkairtas-anyazarkazas-utan-beszelgetes-egy-sikeres-kiserletrol

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/08/07/atkairtas-anyazarkazas-utan-beszelgetes-egy-sikeres-kiserletrol-2

A biogazdálkodás története és tendenciái 2018

https://www.parlament.hu/documents/10181/1763272/Elemz%C3%A9s_2018_Biogazdalkod%C3%A1s.pdf/efbe988d-5f9f-af3b-1654-ec4e1f90531d

Méhegészségügy az ökológiai méhészetben

https://drive.google.com/file/d/1OQoglp-c49kdT_l_uV2pPpFNuJNlWOrw/view

Szakmai feladatok az ökológiai méhészetben

https://drive.google.com/file/d/1yjLG2g7u-BKrbsnCQHYrhwrvgG7ZrFcU/view

Írj választ

* Nevem:
* E-mail címem: (Nem nyilvános)
   Honlapom (Honlap url címehttp://)
* Komment:
Kód