Porcukorral az atka ellen

Porcukorral az atka ellen

Porcukorral viszonylag kíméletesen lehet atka kontrollt végezni, azaz meghatározni, hogy mennyire fertőzött a méhcsalád.

Ehhez fél bögre (kb 300 db) méhre van szükség kelő fias keretekről, természetesen figyelnünk kell arra, hogy a méhanya ne legyen közöttük. A fias keretről a méheket egy dobozba rázzuk, majd egy mérőedénnyel porcukorszóróba merünk fél bögrének megfelelő mennyiséget. Ezután 2 púpos evőkanál porcukrot adunk hozzá. A méheket alaposan beleforgatjuk a porcukorba anélkül, hogy az kiszóródna. Az atkák tapadókorongja elveszti funkcióját, már nem tud megkapaszkodni a méhen. A porcukor szóróból alaposan kirázzuk a porcukros atkákat egy tányérba. Ha már nincs több porcukor a szóróban, a méheket visszaengedjük a családba, ahol társaik megtisztítják őket. A tányérba kevés vizet öntünk. A porcukor elolvad, mi pedig megszámolhatjuk az atkákat. Olcsó és azonnali eredményt adó méhkímélő módszer. Ha 5-nél több varroa atkát számolunk, hasonlóan kell eljárni mint a többi módszernél, sürgősen valamilyen hatékony atka elleni védekezést kell indítanunk.

Ezen a rövid videón megtekinthetjük, hogy is csinálják: https://www.youtube.com/watch?v=fDAErFAIneY

A porcukorral való atkairtás, mint legenda, régóta borzolja a méhészek idegeit.

Borzolta egy amerikai professzionális méhész idegeit is, mivel a hobbi méhészek körében népszerű a technika úgy döntött, utána jár a dolognak és kipróbálja, hiszen kutatás nem volt publikálva hatásosságáról vagy épp hatástalanságáról. Mindössze annyi biztosat tudott róla, hogy Dr. Kamran Fakhimzadeh a Helsinki Egyetemen azt kutatta milyen por lenne alkalmas arra, hogy a varroa atka tapadókorongját használhatatlanná tegye. Arra jutott, hogy a legalkalmasabb rá a porcukor.

Itt bővebben olvasható 2001 áprilisában kiadott kutatási anyaga angol nyelven:

https://ethesis.helsinki.fi/julkaisut/maa/selai/vk/fakhimzadeh/

A hobbiméhészektől kapott információk és saját tesztjei szerint a leggyorsabban úgy alkalmazható a módszer, ha a méhekre közvetlen egy rostaszövetes keretfedőt tesz és a porcukrot rájuk szórja egy bögréből  a méhleseprő kefével söpri azt a méhekre majd a maradékot a léputcákba. Egy család kezelése így 30 másodperc, fél keretes fészeknél is csak a felső fiókon keresztül kezel, az eredmények szerint, elég porcukrosak a méhek így is.

A kaptárakat a kezelések előtt előkészítették az atka számoláshoz, tehát higiénikus tálcákat helyeztek be. A teszteket ketten végezték a fiával, egyikük előre dolgozott, nyitotta a kaptárakat, ráfüstölt a méhekre míg a második a porcukrot szórta és seperte a méhekre. Később az első visszatért és zárta a kaptárakat.  Ezzel a módszerrel 36 család kezelése 10 perc volt két ember számára. Már lehetett is kezdeni a lepotyogott atkák számolását, mint kiderült az eredmény jól mutatta a méhcsaládok fertőzöttségét.

A kérdés továbbra sem volt tisztázva. Mennyire hatásos a porcukrozás?

Annak érdekében, hogy ez meghatározható legyen, meg kellett számolni azt is, hogy adott család méhein mennyi atka maradt foretikusan, azaz a méheken tartózkodva. Ehhez egy gyenge épp összeomló családot választott (kb: 4 keret méh 1 keret fiasítás), higiénikus aljra helyezte őket és a természetes atka hullást vizsgálta két napig. A tesztet novemberben végezte, mikor a méhek már laza fürtbe húzódtak. Erre a kis családra fél csésze porcukrot szórt, azt a keretek tetejéről a léputcákba seperte mint a fenti videón is látható.

Egy órával később a higiénikus tálcát eltávolították, a méheket lerázták a keretekről majd mosogatószeres lemosást végeztek velük. Ezt követően a higiénikus lemezről a porcukrot egy szűrőn át lemosták, ami felfogta a lehullott atkákat. A méheket hasonlóan egy durva szűrőn át mosták és az alatta lévő finom szűrő felfogta az atkákat. A méhek mosását 5 alkalommal ismételték meg, egészen addig míg már több atkát nem tudtak lemosni róluk. A méheket ezután alkoholban tartósították és ismét lemosták, hogy biztosak legyenek benne, nem maradt rajtuk atka.

A számok azt mutatták, hogy a porcukrozás a foretikus atkák 34%-át távolította el az első óra alatt.

Később két másik családot is feláldoztak a kutatás oltárán hasonló eredménnyel. Az egyik egy félkeretes fészkű család volt, ott a porcukor szórás hatásfoka kicsit alacsonyabb volt, kb 30%.

Dr. Kamran Fakhimzadeh kimutatta, hogy a porcukorszórástól az atkák több mint 24 órán át hullanak, ezért feltételezhető, hogy az összes atkahullás ennyi idő alatt elérheti az 50%-ot. (Erről később még lesz szó.) Ezen elmélet szerint az eredmények grafikonon nézve alább láthatók.

(Zöld: Nincs kezelés, Lila: Havi kezelés, Barna: Havi két kezelés, Kék: Heti kezelés.)

A grafikon úgy kalkulál, hogy a családban 100 atka található melynek napi növekedése 2,4% és foretikus atkák 50%-a pusztul el minden porcukros kezeléskor. A heti gyakoriságú kezelés az atkák számát tartósan alacsonyan tarthatja. Megjegyzik, hogy ez a grafikon, egy nagyon nyers modellen alapul és csak szemléltetés céljára készült, mégis úgy fest a megfigyelések alapján a valóság igen közel áll hozzá.

2007 augusztusában 20 erősen fertőzött méhcsaládot választottak ki az újabb teszthez. Minden családot egyformán etettek 1:1-es sziruppal a fiasítás növelése és az atka szám növelése érdekében. A 20 családból véletlenszerűen választottak ki 10-et melyeket porcukros szórással kezeltek míg a másik felét kontrollként nem kezelték semmivel, csak etették őket.

Heti rendszerességgel porcukrozták ezt a 10 családot, hiszen látni akarták működik-e az elmélet. Az atkák szintjét előzetes 48 órás természetes hullás alapján állapították meg. Egy család anyátlan lett, azt eltávolították a kísérletből.

(Piros a porcukrozott Kék a kontroll családok színe)

A grafikonon látható, hogy 8 hétig voltak a családok porcukor szórással kezelve, látszik mekkora eltérések vannak egy –egy család atka populációjában. Jól látható, hogy a kontrol családok atka szintje, hogyan emelkedik a kezelések vége felé. A lenti grafikonon az eredmények összevonva láthatóak. 

Az ábrán az atkahullás változás aránya látszik, azaz az átlagos természetes hulláshoz mért változás. A kiindulási pont így minden családnál „1”. Ha elérné a „2”-t az azt jelenti hogy a lehullott atkák száma megduplázódott.

Látható a fenti grafikonon, hogy az első héten mindkét csoportnál nőtt a fertőzöttségi szint. Ez várható volt, mivel a itt még a fedett fiasítás kelésével az atkák száma is nő. Ahogy csökken a fiasítás, úgy látszik, hogy az atkák száma is fogyatkozik.

Egy hónapnyi folyamatos etetés után a fiasítás kiterjedt, de jól látszik, hogy a porcukorral kezelt családoknál az atka szint a kiindulási alá csökkent majd ott stabilizálódott, a kezeletlen családoknál újra emelkedésnek indult.

Sikerült a kérdést megválaszolniuk, hogy a heti porcukros kezelés okoz e mérhető atka hullást, igen okoz. Azonban erre a technológiára bízni az állományunkat még szorgos tervszerű kezelések mellett sem tanácsos, hiszen a kísérlet során több kezelt méhcsalád is összeomlott.

A heti porcukros kezelés nem okoz jelentős atkahullást, noha az atka számának csökkenését okozza, hatása kevés egy erősen fertőzött állomány gyógykezeléséhez, ráadásul a kísérletek nagyon száraz időszakban voltak végezve, nedvesebb időben végzett kísérletek hatástalanok voltak!

A módszer hatékonyságának növelésére a következőket tehetjük:

  1.        Fiasításmentes állapotot hozunk létre és így kezelünk.
  2.        Egy hétnél sűrűbben, 3-5 naponta kezelünk a módszerrel, hogy a sejtekből kikelő atkákból minél többet kapjunk el.

Tehát a porcukrozás nem oldja meg a problémát, de gyéríti az atkákat nyáron, ha meleg, aszályos időben használhatjuk. Nincs negatív hatása a méhcsaládokra

Ez az írás csak egy rövid kivonata az eredetinek a kísérletek 2018-ban is folytatódnak. Forrás

Ha tetszett a cikk nézz szét áruházunkban vagy Lájkold facebook oldalunkat ahol mindig megosztom majd az új cikkeket és egyéb újdonságokat!

Írj választ

* Nevem:
* E-mail címem: (Nem nyilvános)
   Honlapom (Honlap url címehttp://)
* Komment:
Kód