Lítium-Klorid (LiCl) vagy Génmódosítás az atkák ellen?

Lítium-Klorid (LiCl) vagy Génmódosítás az atkák ellen?

Lítium-Klorid (LiCl) vagy Génmódosítás az atkák ellen?

25 éve nem talált a tudomány olyan új aktív atka ölő (akaricid) szert, ami hatékony lenne a varroa atkával szemben és kíméletes a méhekre nézve, miközben minden ismert szerre mutattak már ki rezisztens atka törzseket valahol a világon, hát csodálkozunk, hogy a tudomány a legújabb és persze legdrágább fegyverével próbálkozott, a génmódosítással?

A Lítium-klorid egy lítium és klór alkotta vegyület, kémiai képlete LiCl. Fehér, vagy színtelen higroszkópos kristályokat alkot. A lítium-klorid tipikus ionvegyület, de a lítiumatom kis mérete miatt olyan tulajdonságokat mutat, amit a többi fém-klorid nem, például különösen jól oldódik poláris oldószerekben (100 ml vízben 20 °C-on 83,05 g oldódik) és higroszkópos tulajdonságú akár a méz.

A többi fém-kloriddal ellentétben kristályvizes formában kristályosodik. Vízmentes lítium-klorid előállítható a kristályvizes sók hevítésével. Az olvadt lítium-klorid a levegő nedvességtartalmával reagálva lítium-hidroxidot és hidrogén-kloridot alkot. Gázállapotban a lítium-klorid planáris gyűrűs molekulákat alkot. A lítium-klorid oldatok erősen korrozívak, kezelésükhöz megfelelő anyagok szükségesek. A tömény LiCl-oldat kárt tesz a betonban is.

Ez alapján kijelenthetjük, hogy az egyszeri méhész számára alkalmatlan, igencsak instabil vegyület. Magyarul senki se gondolja azt, hogy majd ő a konyhában kikutyulja a lítiumos atkaölőjét.

Amit már máshol is megírtak, hogy a vegyület hatásosságát egy Németországi kísérlet közben fedezték fel a Hohenheimi Egyetem kutatói.  Amit nem az az hogy, egy olyan az atka totális kiirtását célzó kutatást végeztek ami a méhekbe etetéssel bevitt RNS-interferencia (RNAi) jelenségen alapul azaz a méhekbe bejuttattak az atka RNS-ének néhány részletét (a DNS lánc része az RNS) amelyek ha bejutnak az atkába a táplálkozása által akkor megbetegítik azt, ugyanis kikapcsolják az atka DNS-ének bizonyos részeit. A kutatók úgy találták hogy, a módszer segítségével 2 hónap alatt egy-egy állományban az atkák mintegy 60%-a elpusztulna minden egyéb kezelés nélkül. A módszer elméletileg a méhekre nem veszélyes, csupán az atka érzékeny rá.

A kutatás közben azt vették észre, hogy a kontroll söpört rajok és zárkázott méhek esetében is elpusztultak az atkák miközben azok a méhek nem kaptak módosított RNS-t csak Lítium-Kloridos szirupot.

A génmódosítástól viszolygóknak sem kell aggódniuk túlzottan, ugyanis miután kiderült, hogy nem a Varroa DNS-ére ható módosítások okozták az atkák halálát, letesztelték a kutatási anyagot a lítium-klorid nélkül és azt találták, hogy ugyan az RNAi technológia hatásos, ám sokkal lassabb és sokkal kisebb számban öli meg az atkákat, mint a lítium-klorid magában. Tehát az RNAi technológia előtt még hosszú kutatási időszak állhat.

A közzé tett ábrák tanulsága szerint az etetést követő 3. napon volt a Lítium-Kloridnak a leglátványosabb taglózó hatása az atkára nézve 25mM (10−3 mol/L)míg a méhekre láthatóan nem gyakorolt számottevő hatást. Az atkák 92.9%-a elpusztult 6 nap alatt.

Csak a méhekre gyakorolt hatások tesztelésekor állapították meg, hogy azok a frissen kelt méhek amiket 25 mM koncentrációjú cukorsziruppal etettek 12 nappal rövidebb ideig éltek mint a Lítium-Klorid mentes sziruppal etetetettek. ( A nature cikkében 19 napot írnak, de a mellékelt diagramon jól látszik, hogy az kevesebb.) Ebből kiindulva úgy gondolják, hogy a Lítium-Klorid használata rövid periódusokban lesz hatásos a méhek életének rövidítése nélkül.

Söpört rajok esetében a fenti tapasztalásokból kiindulva 25mM és 50mM töménységű szirupot etettek 3 napon keresztül majd 5 nap múlva megszámolták az elpusztult atkákat és lekezelték a rajokat Perizinnel. Az eredmény az lett, hogy a 25mM és az 50mM töménységű Lítium-Klorid-os szirup egyenlő mértékben az varroa atkák 88,9 illetve 89,6%-át ölte meg 5 nap alatt, az emelt dózis nem volt hatékonyabb.

Miközben a kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy a Lítium vagy a Klór az igazi aktív hatóanyag több lítium vegyületet teszteltek és azt találták, hogy a Lítium-Citrát egy sokkal biztatóbb, hatásosabb vegyület az atkával szemben, miközben a méhekre gyakorolt pusztító hatása laboratóriumi mértékkel nem számottevően magasabb.

Egyelőre ennyit tudunk, további tesztek szükségesek a szer hatásaira nézve, főleg a fiasításra gyakorolt hatást tekintve szeretnék vizsgálni. Mindazonáltal a kutatók megjegyzik, hogy a Lítium-Klorid egy olcsón előállítható hatóanyag, ami olyan kis dózisban hatásos, hogy nem hagy szermaradványokat a viaszban és a mézben.

Ha tetszett a cikk nézz szét áruházunkban vagy Lájkold facebook oldalunkat ahol mindig megosztom majd az új cikkeket és egyéb újdonságokat!

9 Komment

    • Avatar
      Bugir Zsolt
      jan 30, 2018

      "Ez alapján kijelenthetjük, hogy az egyszeri méhész számára alkalmatlan, igencsak instabil vegyület. Magyarul senki se gondolja azt, hogy majd ő a konyhában kikutyulja a lítiumos atkaölőjét." Tévedés: A lítium-klorid stabil, olcsó vegyület. A cikkben említett 25mM töménységű szirupot úgy lehet előállítani, hogy 1,06 g vízmentes LiCl-ot kell oldani 1 liter szirupban. (Ha LiCl monohidrátunk van, abból 1,51 gramm kell 1 literhez.)

    • Avatar
      MADARAPIS
      jan 31, 2018

      Kedves Zsolt! Köszönjük az értékes hozzászólást! Remélem a jövőben is számíthatunk segítségére! Üdvözlettel: Szilva László

    • Avatar
      XY
      ápr 5, 2018

      És a mézbe hogy nem fog bekerülni? Apoláris vegyületekben könnyen oldódik. Mivel szervetlen só, szinte soha nem fog lebomlani. Az emberi szervezetre milyen hatással van? Ezen senki nem gondolkozott még?

    • Avatar
      XY
      ápr 5, 2018

      Ilyen kész tényeket veszélyes közölni, hiszen ha egy méhész hozzájut ehhez a szerhez és használja, a gazdasága és mások egészségét kockáztatja. Hol a link a kutatás pontos elérhetőségéről? Fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy ezek az információk egy kutatás része, a gyakorlatban még ne alkalmazzák!

    • Avatar
      Erzsébet Rácz
      júl 8, 2018

      https://www.stuttgarter-nachrichten.de/inhalt.bienen-parasit-mittel-gegen-varroa-milbe-entdeckt-rettung-fuer-honigbiene.c14a7f5c-b6c3-4d74-9683-63501109df72.html

    • Avatar
      Erzsébet Rácz
      júl 8, 2018

      https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5.pdf

    • Avatar
      Ádám
      márc 20, 2020

      Lítium klorid sztem nehezebben oldódik apoláris oldószerekben mint polárisban (víz), bár a méz polaritása is inkább a poláris felé húz véleményem szerint (sok hidroxid csoportot tartalmazó molekulák). Túl olcsó ahhoz, hogy Magyarországon ezt engedélyezzék.

    • Avatar
      Ádám
      márc 20, 2020

      Nyilván akkor kellene használni (ha egyszer netán engedélyezik) amikor nem mézelnek a méhek. A lítiumot emberi gyógyászatban is használják bipoláris zavarokra. Valamint a cikk tanulsága nem az h 25mmol koncentrációban érdemes használni, hanem 4-5 mmol bőven elég.

    • Avatar
      Ádám
      márc 20, 2020

      Mi is méhészkedünk, és mellette vegyész vagyok szóval hozzá is tudnék jutni ha nagyon szeretnék, de nem fogok kísérletezni. A cég aminél dolgozom hasonló engedélyeztetésekkel dolgozik, kíváncsian várom, lesz ilyesmi megkeresés.

Írj választ

* Nevem:
* E-mail címem: (Nem nyilvános)
   Honlapom (Honlap url címehttp://)
* Komment:
Kód